Olvasói levelek – válaszok

Hogyan kezdett el írni?
Nyílván untam a matekórákat, és a pad rejtekében vetettem papírra első ötleteimet. Mindez általános iskola negyedik osztályában történt meg velem először.

Igaz, hogy egyik könyvét valami „terrorveszély” miatt nem adták ki?
Igaz, még ha hihetetlennek tűnik is. Ráadásul nem is valami politikai krimiről, hanem egy humoros könyvről volt szó. A második öbölháború idején történt az eset. Az egyik kereskedelmi csatorna felkért, hogy írjam meg az érintett diktátor naplóját, mintha ő tenné ezt. Naponta küldték át nekem mail-ben az aktuális híreket én meg ezekre reagálva írtam a naplót. Sok humorral próbáltam kifigurázni az illető megalomániás, paranoiás viselkedését, és két nappal a háború befejezése után le is adtam a kéziratot (kb. 250 oldal, még most is megvan valahol). Ekkor behívtak a szerkesztőségbe és nekem szegezték a kérdést, hogy vajon szerintem milyen terrorfenyegetettséget jelent a csatornára nézve, ha megjelentetik a könyvet. Mondtam, még jó hogy időben megkérdezték a dolgot, egyébként meg őrültek mindig vannak mindenhol, elég csak arra gondolni, hogy egész újságokat is felgyújtanak néhány karikatúra miatt. Mondanom sem kell, hogy ezek után valahogy nem siettek kiadni a könyvet.

Jelenleg min dolgozol?
Könyvön természetesen. Meg persze van úgymond normális munkám is. Őszintén szólva képtelen lennék csak az írással foglalkozni. Azt csináltam jó tíz évig, és a négy fal közötti munka kezdett az agyamra menni. Úgyhogy ne csodálkozz, ha a boltban én adom neked a parizert, vagy én kötöm veled az életbiztosítást. (Ezek persze csak példák voltak). Mondjuk úgy, hogy a rendes munkám során inkognitóban vagyok.

Milyen harcművészeti ágakat űztél?
Északi tae kwon dót, de belekóstoltam a mantis kung-fuba és a Kyokushin karatéba is.

Mi történt az első kéziratával? Kiadták?
Ha akarják, se tudták volna. Ahogy mondani szoktam, egy szemfüles kőműves résen állt és befalazta a családi házunk épülő tetőterébe. Körülbelül tizenöt évvel később bukkantam rá sok más egyébbel (például hőn szeretett és hiányolt PIKO vasútmodellemmel együtt) a tetőtér átépítése közben. A szöveg addigra már teljesen olvashatatlanná vált, de gyanítom, hogy ha olvasható, se lett volna egy remekmű.

Hogyan kezd neki egy könyv megírásának?
Nagyon alaposan felkészülök rá. Általában kb. 200 oldalt írok a könyvről, mielőtt a valódi történetet elkezdem megírni. A Kobraisten bosszúja megírása előtt például napokat töltöttem a könyvtárban a Tibeto-birmán mitológiát, a különböző ázsiai törzsi hiedelmeket, a helyi küzdősportot, illetve az egyes kígyómérgek hatásmechanizmusát tanulmányozva.

Tényleg igaz, hogy minden könyvébe beleír valami olyasmit, ami megtörtént Önnel?
Ez pontosan így igaz. Ebből aztán érdekes dolgok is kisülnek. Annak idején az „És elszabadul a pokol…” megírása után odaadtam a kéziratot a borító készítőnek, hogy tudja milyen történethez is kell a borító. Elég jó viszonyban voltunk, így nyugodtan megkérdeztem tőle; hogy tetszett a sztori. Erre azt felelte: „jó, jó…csak…” és itt abbahagyta az értékelést. Nagy nehezen sikerült kihúzni belőle, hogy a történet tetszik, csak van egy olyan rész, ami túl hihetetlenül, azaz életszerűtlenül hangzik. Én meg azt mondtam neki: Igazad van, de képzeld, éppen ez az, ami valóban megtörtént velem méghozzá nem is így, hanem még ennél is hihetetlenebb módon, csak azt már tényleg nem akartam megírni, mert azt mindenki túlzásnak találná.

Miért épp az Anthony Grey nevet választotta?
Antal a második keresztnevem, a Grey meg azért, mert a történeteimben (ahogy az életben sem) nem csak fekete illetve fehér figurák vannak. Vagyis nincsenek csak jó vagy csak rossz emberek, mindenkiben ott van mindkettő. Én sem vagyok kivétel, mondhatni több énem van. Márpedig ha egy szivárványszínű búgócsigát megpörgetünk, akkor pontosan szürkét, azaz grey-t fogunk látni.

Használtad valaha az utcán a küzdősport tudásodat?
Igen előfordult néhányszor, de az nagyon régen volt és csak akkor, amikor már nem volt más választásom. Alapesetben, ha kapnék egy pofont az utcán, azt valószínűleg nem adnám vissza. Ott, azokban az esetekben ennél többről volt szó. Manapság már inkább kitérek az erőszak elől. Hú bocs, most jut eszembe, két éve történt egy ilyen, de akkor három kötekedőről volt szó, akikkel képtelenség volt értelmesen beszélni. 

Most is szoktál edzeni?
Igen, de nem egyesületben csak otthon. De gondolkozom, hogy eljárjak valamilyen harcművészeti klubba.

Most is Budapesten lakik?
Igen. A XV. Kerület egyik kertvárosi részén.

Szereted az állatokat?
Igen. Kb. két éve van is egy aranyos kutyusom.

Támogatott böngészők: Mozilla Firefox, Google Chrome

Copyright ©Anthony Grey 2012